Chico Xavier

Az élet valójában egy hatalmas rendet követ, még akkor is, ha ennek éppen az ellenkezőjét véljük tapasztalni. Ennek a rendnek a gyökere, az „irányítása” a Teremtőnél van, a teremtett világunk – ha tetszik, ha nem bizony az Isteni Törvények rendje szerint működik. Amit mi rendetlenségnek, már-már lassan káosznak vélünk, az igazából nem a Teremtő munkája, csupán a mi gyarló emberi közreműködésünk következményei, vagyis ezeknek az Isteni Törvényeknek a semmibevétele vagy egyéni emberi értelmezése.

Az élet nem egy egyéletes céltalan történet, nem arról szól, hogy kinek mekkora szerencse avagy szerencsétlenség jutott osztályrészül. De mi is az emberi élet célja? Lehet-e ezt itt a Földön tudni?

Előző írásom a reinkarnációról és a karmáról született. Ígértem, hogy folytatom a témát.

Találtam egy filmet. Ennek a filmnek a címét adtam az írásomnak. Chico Xavier (1910-2002), brazil médium-író volt, több mint 90 könyvet köszönhetünk munkásságának, melyekhez André Luiz „halott” orvos szelleme „diktálta” neki az üzeneteit. Hogy ki volt André Luiz? A Nosso Lar (Otthonunk) című filmből megtudhatja, akit érdekel. Csak ajánlani tudom. A film itt megtekinthető:

Persze szkeptikusan mondhatják emberek erre, hogy a fantázia szüleménye. Annyi, de annyi filmet készítettek már, bármit elő lehet adni, csak a saját korlátaink szabhatnak határt a fantáziánknak. Azonban van egy óriási különbség film és film között. Van, ami a lelkünket szólítja meg! Ez egy ilyen film, annak akinek van füle és szeme, hogy meghallja, meglássa, kihallja egy műből, hogy ez több, mint a fantázia szüleménye. Az emberben van egy szűrő, mely ilyen film vagy könyv olvasása során megszólal benne óhatatlanul, lehet AHA élménye is lesz. Tovább él a mű a befejeztével is… Természetesen olyan emberek is vannak, akiket nem tud megszólítani még...

És az élet megy tovább…

Ez is egy ilyen film. Rávilágít a valóságra. Persze kinek mi a valóság… Nem szól másról, mint az emberi kapcsolatokról, az egymás ellen elkövetett gyarlóságainkról és azok következményeiről. Azonban megmutatja az összefüggéseket, megmutatja, hogy merre a megoldás, hogy szabaduljunk szenvedéseinktől.

Mondják manapság, hogy mindenki csak boldog szeretne lenni, és a szenvedést jó messzire elkerülni. A gyakorlatban ez nem igazán szokott összejönni. Okolunk mindenkit, hogy miért ez a nagy boldogtalanságunk, csak a legfontosabb személyt felejtjük ki, önmagunkat a hibáztatásból. Szerintem nagyon sokan vagyunk azok, akik nyugodtan mondhatnák el magukról, hogy voltaképpen mi magunk gyártjuk a saját korlátainkat, mert ebben profik vagyunk már.

A szenvedéseinkre nem kellene annyira haragudnunk és főként nem menekülni előle, egyszerűen azért, mert ez képes minket arra ösztönözni, hogy összekapjuk magunkat és meghaladjuk jelenlegi önmagunkat, azaz fejlődjünk. Ezért van az a mondás, aki mindig csak panaszkodik, de a kisujját sem mozdítja, annak bizony még nem fáj eléggé a szenvedés. A gondok azért vannak, hogy megoldjuk őket. Persze a jóból is megárt a sok… Akadnak közöttünk olyan lelkek, akik valamikor azért vállaltak sok „nehézséget” az életükbe, mert nagyot akartak fejlődni. Bízz magadban, és tudd, hogy nem kapsz nagyobb feladatot, mint amit már képes vagy megoldani!

A pozitív gondolkodás tehát azt jelenti, hogy felismerem: minden, ami van, engem szolgál, és nekem segít még akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy fájdalmas. Ennél fogva minden jó úgynevezett negatív nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról beszélhetünk, amelynek bekövetkeztét én tettem szükségessé.

Kurt Tepperwein

Részletek a film tanításaiból:

A Föld bolygó orbitálisan kering a Nap körül. Mintha egy gigantikus bolygó-közti űrhajó lenne, több milliárd utast szállítva: testet-öltött személyeket. A tudomány fejlődik, feltárja az univerzumot, és új kihívásokat állít az ember elé, hogy megfejtse.

 

Ma bárki tanulmányozza, tudja, hogy az anyag sűrített fény. Az emberi lény ezen a bolygón nem más, mint saját testének a bérlője. A fizikai élet a szellem tökéletesedését szolgálja. Annyiszor születik hús-vér testbe, ahányszor szükséges, morális fejlődéséhez. És a durva megpróbáltatásokban, melyekben részünk lehet, mindenki vallásán túl, csak a hit tud támaszt adni. Akár pusztító háború törli le az embert a föld felszínéről... akár valami más, béke idején... 

- Már egyesek megpróbálták meggyőzni az emberiséget, hogy ha egy hazugságot ezerszer ismétlünk, igazzá válik. Egyetért, Ernesto?

- Nem, nem. A hazugság mindig hazugság marad.

- Ezen elv szerint, vajon, ha egy igazságot, ezerszer ismétlünk hazugság lesz-e belőle?

 

A vallásra támaszkodni egy dolog, de vallásos tapasztalatokat megélni más. Teljesen különböznek egymástól.

Amikor testet ölt a szellem, egy céllal megy a Földre. Ez lehet egy spontán felvállalt, vagy pedig egy kötelező küldetés. Ez egy fajta ideiglenes amnéziával jár azonban, így nem emlékszünk korábbi életeinkre és a szellemvilágban eltöltött időre sem. Célja az egyéni tökéletesedés. A bölcsőtől a sírig… A sírtól a bölcsőig. Ez így ismétlődik annyiszor, ahányszor szükséges.

 

Minden, amit itt látunk, a beteg elmék szüleménye. Illuzórikus képek, sok értelem nélküli sűrű folyadék változtatják az árnyékvilágot anarchikus állapottá. Ők individualisták a szó legrosszabb értelmében. Itt a szabadság ugyanaz, mint a szabadosság. Etika, tisztelet, igazság, szeretet és fegyelem értelmetlen szavak számukra. Csúfot űznek a segítők csoportjaiból. A sötétből ordítják, hogy ők „szabadok”. Nem értik, hogy csak az lehet szabad, aki tiszteli Isten törvényeit. A teremtő azt szeretné, hogy minden teremtmény szabad legyen, hogy megválaszthassa a saját útját. Fejlődni lehet csillagösvényen járva, de sárban csúszva-mászva is. A döntés szabadon hozható az ok-okozat elve alapján. Ők a mi testvéreink, akik épp egy nehéz próbán mennek keresztül, de idővel megmentődnek.

Egyikőjük számára sem lesz könnyű a találkozás. Miután testet öltenek, nem fogják tudni, kik voltak korábban. Bármikor megjelenhet egy tudattalan elutasítás. „Soha nem láttam ezt az arcot, nem fogok társulni vele.” „Nem tett velem semmit, de egyszerűen nem tetszik nekem.” Így történik.

A kezdetektől fogva a ti esetetekben a két család összes tagja össze van kötve egymással. Az isteni törvények fényében évszázadok óta okoztok egymásnak kölcsönös szenvedéseket. Az egyik legcsodálatosabb jellemvonás, melyet az idő kínál az ember számára, a türelem. A gyerek felnő, a felnőtt megöregszik, a bölcsesség virágzik. Amikor az ítélet megérik, szeretetté változik. Akkor a szomorú múlt eltűnik, saját magát szégyenítve meg.

Akit megszólított ez a pár idézet, a filmet itt tudja megtekinteni.

Előzmények: A reinkarnációról és a karmáról (Hit vagy erkölcsi útmutató életünkhöz?)